„Latrokként – Simone Weil gyönyörű szavával – tér és idő keresztjére vagyunk mi verve emberek.”

(Pilinszky János)

Megszületésével az ember belép a földi világba, ahol megtanul élni az időben és megtanul mozogni a térben. Maga a tér az emberi mozgás vizsgálatának feltehetőleg legelhanyagoltabb alkotóeleme. Amikor a térre nem a mozgással való együttesében tekintünk, gyakran elvontnak, behatároltnak vagy – ami talán még rosszabb – pusztán üresnek tűnik.

A nyelvben jól kifejezésre jut a tér erőinek mozgása, amivel a Bothmer-gimnasztika dolgozik. Az olyan kifejezések, mint „a felhőkben jársz”,”nem egyenes ember”,”fennhordja az orrát”,”lógatja az orrát”,”majd kiugrik a bőréből”,”elveszti a fejét” stb. mind rendelkeznek egyfajta términőséggel.

A Bothmer-gimnasztika nem művészeti ág, nem játék, nem gyakorlat, nem terápia; azt mondhatnánk, hogy mindez együtt. Azoknak az alapvető fontosságú igazságoknak a tanulmányozása, amelyek alapján eldönthető, hogy vajon az ember szerzett mozgásbeli szokásai aláássák, vagy pedig támogatják „jól létét”. Bizonyos gimnasztikai gyakorlatok végzésével, játékokkal, sporttal és a mozgás más területeinek a segítségével az emberi test újranevelhető abba az irányba, hogy „jól legyen” magával. A Bothmer-gimnasztika arra törekszik, hogy a mozgást a fizikai, mentális és spirituális lehetőségek felszabadításának a szolgálatában használja.

Amikor az első Waldorf–iskolát 1919 őszén megnyitották a testnevelés nem szerepelt a tantárgyak között. Rudolf Steiner gyakran nagyon temperamentumos a tornáról szóló nyilatkozataiban. Ugyanakkor feltár egy meglepő összefüggést: „A vallás elveszítette azt a belső erejét, amellyel az ember fizikai oldalát erősíteni tudta. Ezért alakult ki az az ösztön, hogy külső úton szerezzük meg ezt az erőt. És ahogy az életben minden polaritásokban működik, úgy szembesülünk itt azzal a ténnyel, hogy amit az ember a vallás területén elveszített, azt ösztönösen külső úton akarja megszerezni magának. Nos, egészen bizonyosan nem akarok filippikát tartani a sport ügye ellen, a legcsekélyebb mértékben sem akarok a sport intézményének létjogosultsága ellen beszélni, és arról is meg vagyok győződve, hogy bizonyára egészséges módon fog majd továbbfejlődni. Azonban a jövőben más helyet foglal majd el az emberek életében, miközben ma ’valláspótlékként’ működik. Az ilyen dolgok paradoxonnak hangzanak, ha manapság így kimondjuk őket. De épp az igazság tűnik ma paradoxnak, mert a modern civilizáció annyi mindenbe belevisz bennünket.”

Rudolf Steiner: A gyermek egészséges fejlődése GA303 3. előadás

A testnevelést jelen kori formájában nem lehetett bevezetni a Waldorf – iskolába, szükség volt egy új testnevelés megalkotására, amely a jövő ideáljait hordozza, összhangban a valódi emberiség célokkal. Ezt a munkát 1922 nyarától Fritz von Bothmer gróf vállalta magára.

A gimnasztikai gyakorlatokat, mint az iskola testnevelő tanára dolgozta ki, Rudolf Steinerrel együttműködve. Ezek a gyakorlatok jelentették az első Waldorf-iskolában, Stuttgartban a testnevelés tantárgy tantervének alapját. Bothmer úgy fejlesztette ki gyakorlatait, hogy azok megjelenítsék és fokozzák a növekvő gyermek tértudatát. A gimnasztika bevezetésére a harmadik osztályban, kilenc éves korban kerül sor, majd a gyermek tudati fejlődésének megfelelően bontakozott ki és egészen addig jelen van az oktatásban, míg a gyermekek tizennyolc év körüliek lesznek.

A Bothmer-gimnasztikában a térbeli kiteljesedéshez vezető, életkornak megfelelő gyakorlatok és a térbeli minőségek érzékelését elősegítő gyakorlatok találhatók. Ezek a gyakorlatok a gyermeket meghatározott térbeli fejlődési állomásokon kísérik végig, melyek a test fölötti uralom megszerzését eredményezik. Nyugodt szépségük és erős geometriai minőségük a rend érzetét és a tér különböző dimenzióinak a megtapasztalását teszik lehetővé. A Bothmer-gyakorlatok az emberi alak archetipikus képéből merítik átható erejüket. A szabad, egyenes tartású ember – a kereszténység szimbólumával, a kereszttel – a kiindulópont, a végpont és minden Bothmer-gyakorlat alapja. Ezek a gyakorlatok egyedülállóak abban a tekintetben, hogy az emberi lényre úgy tekintenek, mint a térben folyamatosan fejlődő lényre.

 A Bothmer gyakorlatok állnak munkánk középpontjában. Minden, amit teszünk, abból nő ki. Bothmer maga mondta: ez a kezdet, a továbbvitel másokra vár. Felnőttként, ha tudatosan szemléljük és felfrissítjük ezeket a gyakorlatokat, továbbfejleszthetjük őket. A gimnasztikában a hozzánk érkező formával találkozunk, ami helyet teremt a cselekedetnek, helyet a léleknek, az énnek, egy olyan helyet ahová megérkezünk, hogy aztán cselekedjünk. Mindez annak a lehetőségét teremti meg, hogy jobban inkarnálódjunk és ilyen módon minden mást is jobban csináljunk, mint ahogyan azt egyébként tennénk, legyen az akár az étel megemésztése, az autóvezetés, ahogyan egy osztály, vagy közönség előtt állunk, vagy akár hangunk fejlesztése. A Bothmer-gimnasztika előkészület arra, hogy valami mást csináljunk. Nem művészet tehát. A hangszer megalkotása, a húrok behangolása inkább, mintsem maga a játék. Emellett ezek a gyakorlatok gyönyörűek, ugyanúgy, ahogyan egy matematikai képlet is gyönyörű. Az számít, hogyan találkozunk a térben a bennünket körülvevő erőkkel. Ahogyan viszonyulunk ezekhez, úgy változik lelkünk, úgy alakulnak képességeink és rendezettségünk vagy rendezetlenségünk kihat a körülöttünk lévő emberekre is. A Bothmer-gimnasztika által azon dolgozunk, hogy belső rendezettség, egyensúly alakuljon ki bennünk.

A képzés alatt olyan úton haladnak a tanulók, mely során a teret élőnek tapasztalják és megértik a térrel való kölcsönhatás alapelveit, melyek a tanulásban, a társas, a pedagógiai és terápiás helyzetekben, valamint a személyes fejlődés során érvényesülnek. Annak érdekében, hogy a térben való mozgást megfelelő, művészi és tudományos szinten használjuk, saját mozgásunknak kell érdemessé válni az utánzásra. A tér új fogalmait és a mozgás újfajta érzékelését kell kidolgoznunk. Meg kell tanulnunk, hogy egy adott mozgás milyen hatással van a másik emberre. Az egészséges fejlődésről - melybe saját választásunk alapján mi is beléphetünk - élő, holisztikus képpel kell rendelkeznünk. Megelevenítjük azt a teret, melyben mozgunk: át tudjuk itatni saját térbeli tartalmunkkal, saját lényünkkel. Minden embernek meg kell, hogy legyen a lehetősége arra, hogy tapasztalja azokat a pillanatokat, melyekben ő maga a tér mestere. Pillanatokat, melyekben az ő tevékenységének van pozitív hatása. Ez megtanítható és megtanulható. Ennek a mozgásnak az elsajátítása során sokkal többet tanulunk meg, mint egy puszta képességet, technikát vagy sportot. Megváltoztatjuk a teret. Mi teremtjük a mozdulatot. Nem bábuk vagyunk egy játékban, hanem a tér megteremtői.

A képzés alatt a tanulók a Bothmer-gyakorlatok megtanulása során, valamint a különböző játékokon keresztül átélik, és ezen keresztül megértik a gyermek fejlődésének szakaszait és megfelelő metodikai–didaktikai megalapozást kapnak ahhoz, hogy a Waldorf–iskolában testnevelést taníthassanak. Fontos feladatunk, hogy tanárokat képezzünk, hogy a képzésen végzett tanárok által a Waldorf – iskolákban a Rudolf Steiner és Fritz von Bothmer gróf által inspirált, a mai kornak megfelelő, új testnevelés teret nyerhessen.

 

Tematika

 

Első év:  FORMA

A tér, amelyben mozgunk, a nyelv, amelyet beszélünk, a szokások, melyeket kialakítottunk mind fontos részei életünknek. Az, ahogyan állunk, ahogyan sétálunk, kezet rázunk, ahogyan mozgunk a körülöttünk lévő térben, gyakran többet árulnak el rólunk, mint a szavaink. Ebben az évben elindulunk egy tapasztalati úton, amely során átéljük, hogy az évek során kialakult térbeli szokásaink tudatos munkával megváltoztathatóak.

A mozdulat, mint forma (fizikai sík). A testben működő mechanika: erő, gazdaságosság és hatékonyság a mozdulatokban. A körülöttünk lévő tér megtapasztalása, a fő térirányok sajátosságai, fent és lent, elöl és hátul, a jobb és bal. Személyes tér megtapasztalása. Hogyan változik a gyermek személyes tere a születéstől a kamaszkorig. Saját mozgás érzékelésének finomítása, alapvető testtartási jellegzetességek felismerése, önmagunk megfigyelése.

Az adás és a kapás minősége. A kívülről vezetett mozgás első tapasztalatai.

 

Bothmer-gyakorlatok

• Nyitó gyakorlat, könnyű ütem, egyensúly, könnyű háromszög,
• függőleges séta, vízszintes séta, frontális séta , diszkosz, álló és mozgó ritmus, gerely,
• mérleg, Bothmer két körjátéka, zuhanás.

 

Játék

• Játékélmény és saját tapasztalat, bevezetés a játékok elemzésébe példákon keresztül.
• A gyermek fejlődése a szellemtudomány szempontjából, a fejlődési folyamat megértése a  játékon, mozgásos aktivitáson keresztül. Mozgásfejlődés a születéstől 9-10 éves korig.
• A varázskert titkai. Tevékenységek és játékok 3 – 7 éves gyerekeknek.
• Ujj játékok, fonal játékok, tapsos játékok.
• Fogó játékok felépítése az első osztálytól a negyedik osztályig.
• A beszéd és a ritmus szerepe a játékokban.
• Térlabda, mint a személye tér megerősítésének eszköze

 

Sport

• A sport megjelenése az emberiség fejlődésében és a gyermek individuális  fejlődésében.
• Alapvető pedagógiai kérdések tisztázása
• Mikor jó elkezdeni sportolni? 
• Harcművészetek? Versenysport és profizmus

 

Művészetek

•  agyagozás az anatómiához kapcsolódóan
• formarajz, rajz

 

Elmélet

• A gyermekkor szakaszai ( Rudolf Steiner: A gyermek fejlődése szellemtudományi
• szempontból című könyv egyes részeinek feldolgozása)

 

Anatómia

• A temperamentumok titkai

 

Osztálytermi aktivitások

• Kötéllel való munka és felépítése az első négy osztályban.
• Babzsákkal való tevékenységek.
• A testtudat kialakítása, az oldaliság erősítése.
• Mozgás versekre, ritmusra, körjátékok.
• A hátsó tér erősítését szolgáló játékok, hallgatózás.
• A kánon megjelenése és szerepe. Az egyes testrészek függetlenedésének kezdete.
• A légzés átalakulása. Az első négy osztály ritmikus része, mint a gyermek fejlődési szakaszainak a segítője, a tanár szerepének változása a Rubicon után, a tekintély  változása

 

Egyéb

• bevezetés a Pressel féle lábfej masszázsba, áramlások a vállon át, rizspapír járás,
• kar felemelése, nehéz kar, nehéz könyök, nehéz láb, zsiráf gyakorlat, mézes bödön, 
• legördülés,  aranyfonál, vakvezetés, bottal való egyensúlyozás
• vizsga (eddigi gyakorlatok formája és neve, játékok)
• pedagógiai tapasztalatcsere a tornatanárok számára

 

Második év: RITMUS ÉS DINAMIKA

Az ember és a világ kapcsolata, mozgás áramba kapcsolódás.(lelki sík) Pont és periféria viszonya. Alak és környezet, az ember körüli eleven tér. A mozgás kívülről jön, megragadja a testet, majd elengedi. Hol kezdődik, és hol végződik a mozdulat? A testet körülölelő tér megelevenítése. A tér, a mozdulat megtöltése figyelemmel. Bevezetés a testet átható láthatatlan erők világába. Egymás mozgásának megfigyelése, egymás mozgásának javítása, segítő tanácsok, öntudatlan mozgás szokásaink felfedezése, önmagunk testtartásának korrekciója, rövidebb koreográfiák megadott gyakorlatokra

 

Bothmer-gyakorlatok

• Oroszlán, középpontba ugrás, sas, fordulás a döntött síkon
• szimmetria séta, dóm, mozgás a cél felé, gördülő bot, háromszög bottal, nehéz
• háromszög, nagyon nehéz háromszög, nehéz ütem, tavaszi galopp, hosszú záró gyakorlat

 

Játék

• A gyermekfejlődés megértésének elmélyítése, a játékok lényegének megértése
• Játékok 10 – 11 éves kortól 14 éves korig (A kutya meg a csont, Cápaszáj, Tűz és jég, Iromba, Kóbor macska, Hét csillag, stb.)
• A klasszikus öt görög mozgásforma, Waldorf – iskolák ötödik osztályában az olimpiai játékok megrendezésének jelentősége
• Kidobós játékok helye és szerepe a gyermekfejlődésben

 

Sport

• Sportágakat előkészítő játékok
• Röplabda: zsinórlabda, rabos röpi, kétlabdás zsinórlabda
• Kosárlabda: padlabda, ülő kosár
• Softball: vonat, méta
• Floorball, mint a kora kamaszkor játéka

 

Művészetek

• zene, dráma, kreatív írás, beszédképzés

 

Elmélet

• Az antropozófia alapjai, az ember felépítése és lénytagjai
• Rudolf Steiner: Általános  embertan-különböző című köny különböző fejezeteinek a feldolgozása

 

Osztálytermi aktivitások

• Ritmus és áramlás változása ötödik és hatodik osztály között.
• Munka ritmikus szövegekkel. Babzsákkal és kötéllel továbblépés.
• Zsonglőrködés és testből épített piramisok. Kihívás a hatodik osztályban, futás.
• Botokkal való munka felépítése hatodiktól a nyolcadik osztályig.
• Zuhanások az osztályteremben. Különféle birkózások.
• Reflex gyakorlatok jelentősége a kamaszok számára.
• A tanári tekintély változása a kamaszkor kezdetével.
• Az első négy osztályban elkezdett aktivitások továbbfejlesztése a nyolcadik osztályig.

 

Egyéb

• bevezetés a Pressel féle felsőhát masszázsba, csípő és térd körüli áramlások, 
• zsonglőrködés, gerelyhajítás, diszkoszvetés, fejmozgatás, szélkakas, lapocka mozgatás
• karemelés dagállyal, vak dőlés, zuhanás egy körben, cipzár, vívás botokkal
• vizsga (az összes eddigi gyakorlat formája, neve és dinamikája )
• biográfia
• pedagógiai tapasztalatcsere a tornatanárok számára

 

Harmadik év: MOZGÁS ÉS ELLENMOZGÁS, TRANSZFORMÁCIÓ

Tudatossá válni abban, mit csinálok a térben (szellemi sík). A Bothmer–gyakorlatok különböző jelentésrétegei. A mozgás folyamata. Átalakulás a kezdet és a befejezés között.

A mozgással szemben támasztott elvárások pontos megfogalmazása, „eleven térélmény”, a képzelőerő fokozatosan megelevenedik, és szerves részévé válik a mozgásnak, önállóan alkotott képek, mások mozgásának és testtartásának megfigyelése és korrigálása, hosszabb koreográfiák (csoportos és egyéni)

További finomítása a mozgás mélyén lévő irányok érzékelésének (mozgás és ellenmozgás).

Teljesebb térbeli harmónia megvalósítása. A minden mozgás mélyén meghúzódó ritmus felfedezése.

 

Bothmer-gyakorlatok

• zuhanás a pontba, plunge, kettős nyolcas (egyiptomi), örvény, három kör
• oldalsó  körzés (négy évszak), nagy függőleges séta, meditációs séta

 

Játék

• A kamaszévek játékai, az egyes életkoroknak megfelelő játékok felismerése.
• gyengéd rögbi, segítség, csipeszfogó, felkavart víz, éjjeliőr stb.
• Hogyan segíthetnek a játékok és a gyakorlatok a gyerekeknek, hogy a kialakuló individuális mozgásuk, egy céltudatos úton át, elérje a szépséget, erőt és könnyedséget.
• Tartás, a gravitáció, a súly áramlása.

 

Sport

• Röplabda: alapütések megtanulása, játékszabályok
• Kosárlabda: Lépések, dobásfajták, játékszabályok
• Tájfutás: tájoló használata, térképismeret
• Floorball

 

Művészetek

• Más mozgásművészetek megtapasztalása: tai chi, karate, klasszikus balett, Kontakttánc
• Euritmia

 

Elmélet

• Rudolf Steiner: Általános embertan – egyes előadások feldolgozása
• A kamaszkor életkori sajátosságai
• Tipológia
• Érzékszervek

 

Egyéb

• személyes gyakorlási terv, bevezetés a Pressel féle alsóhát masszázsba
• kéz fordítása, nyitó gyakorlat segítő áramlásokkal, mosolygó mellkas, bordakosár emelés
• öt ellenőrző  ponttal való állás, séta és futás tükörrel vizsga (a futás alapelvei a gyakorlatban, kisebb önálló koreográfia)
• egy gyakorlatban való elmélyülés (bemutató, művészi munka és a tapasztalatok írásbeli összegzése)
• pedagógiai tapasztalatcsere a tornatanárok számára

 

Negyedik év: A MOZGÓ EMBER

Az eleveen, élő térben mozgó ember. A mozgás három centruma: a fej, a mellkas és a végtag centrum. Tudatos kapcsolat a tér különböző minőségeivel. Fizikai test és tér. Érzelmi élet és tér. Gondolkodás és tér kapcsolata. A lélek egyensúlya. Tudatosság a megfigyelésben. Az előző években megismert és megtapasztalt mozgáselvek áttekintése. Az individuum és az egész (univerzum). Mozgásérzékelés, a diagnózis művészete és a terápia.

 

Bothmer-gyakorlatok

• szintézis (gravitációval küzdő gyakorlatok, a gravitációtól való megszabadulás gyakorlatai gyakorlatok melyek a nehézség és könnyűség közötti játékban élnek stb.)
• a tanterv és a Bothmer-gyakorlatok közötti összefüggés,
• nagy koreográfiák megalkotása

 

Játék

• a már megismert játékok újrajátszása és továbbiak tanulása
• mindezeknek a tantervbe való beillesztése, az egyes életkoroknak megfelelő játékok felismerése
• saját körjátékok alkotása

 

Sport

• A sport szerepe és jelentősége a ma embere számára. A sport tovább fejlődésének iránya.
• A különböző sportok, játékszabályok és játék stratégiák, taktikák hogyan segítik kifejlődni a kamasz gyerekek térbeli tudatosságát.
• Röplabda, kosárlabda, floorball, tájfutás. Edzések vezetése.
• Elsősegély és biztonsági  szabályok

 

Elmélet

• Egészség – betegség antropozófiai értelmezése a mozgás sajátos szempontjából
• A Waldorf – iskolák tanterve – Főoktatás és testnevelés

 

Egyéb

• Extra Lesson
• Különböző mozgásminőségekkel, gyakorlatokkal koreográfiák készítése
• Vizsga (a zárónap előkészítésében és az azon való részvétel)
• Pedagógiai tapasztalatcsere a tornatanárok számára

 

Szakirodalom jegyzék

• Kim Payne: Gyermekeink játékai
• Bothmer könyv (kézirat, belső használatra)
• A Waldorf kerettanterv
• Rudolf Steiner:
  •  A gyermek nevelése szellemtudományos szempontból
  • Általános embertan
  • A gyermek egészséges fejlődése
  • A nevelés művészete (Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások)
  • A nevelés művészete (Metodika-didaktika)
  • Az emberi temperamentumok titka
  • Emberismereten alapuló nevelés és oktatás
  • Szellemtudományos embertan
• Csókos Varga Györgyi: Fonaljátékok
• Népek játékai

 

Követelmények a diploma megszerzéséhez

Részvétel

 

Vizsgák a gyakorlatokból

 

Biográfia

A feladat célja egy másik ember (nem feltétlenül híres ember)sorsába való belehelyezkedés. A munka három részből áll: egy kb. 10 oldalas írásbeli munka, egy művészeti rész és egy negyedórás szóbeli bemutató, melynek végén a hallgatók és a tanárok kérdéseket tehetnek fel.

 

Egy Bothmer-gyakorlat feldolgozása

A feladat célja egy szabadon választott Bothmer-gyakorlatban való elmélyedés. A biográfiához hasonlóan írásbeli, szóbeli és művészeti részből áll a feladat.

 

Részvétel a záró napon

A hallgatók maguk állítják össze a zárónap programját, mely teljes áttekintést nyújt a négy év alatt elsajátított tananyagról. Ebben mindenki egyéni feladatot vállal, például ő beszél a fonaljátékokról és megtanít a nézőknek egyet.

 

Tanítási gyakorlatok

A felnőtt-tanítási diploma feltétele egy 10 alkalomból álló próbakurzus meghirdetése annak teljes megszervezésével, melyet a képzés egyik tanára meglátogat és értékel.

A gyermekek tanítása esetén a hallgatónak tanítási gyakorlatot kell csinálnia, melyet a képzés tanára értékel.